A negyvenes és az esperes

Szeretetteljes már-már szokássá vált a szatmári egyházmegyében az, hogy olymódon okoznak meglepetést a születésnapját ünneplő lelkésznek, hogy tudtán kívül helyettesítőt hívnak. Tavaly Rácz Ervin surrant be a batizi templomba Dr. Király Lajos esperes születésnapján, vasárnap pedig ezt visszakapta. A meglepettség most sem maradt el, annak ellenére sem, hogy átfutott gondolatán: úgy készült, hogy ő fog prédikálni…, de úgy látszik, hogy annak a prédikációnak kell érnie még egy hetet.



Vasárnap a délelőtti istentiszteleten a szigetlankai templomban az ifjak éneke, és a rövid gyerekfoglalkozást követően Dr. Király Lajos a Királyok első könyve 19. fejezetének első 13 verse alapján hirdette az Igét Isten stresszmenedzsment módszeréről. Isten „lelkigondozása” hagyja elfutni, menekülni, kikiabálni érzelmeit, megpihenni, és aludni a menekülő, a sokk-fázisban lévő Illés prófétát, hiszen ebben a nehéz élethelyzetben „nem hatol át a szó” a lélek falán. Illés bánkódik veszteségei felett, azonban időt, táplálékot és regenerálódási lehetőséget is kap Istentől, 40 napra. A negyvenes szám fontos, ugyanakkor szimbolikus jelentéssel bír, és valami rejtett, homályos és ismeretlen jelentést is magában foglal.  Az özönvíz idején negyven napig esett az eső; Mózes negyven nap és negyven éjjel tartózkodott a hegyen; Izrael népe ennyi ideig vándorolt a pusztában; a kémek ennyi idő után tértek vissza Kánaán földjéről. Mindezekből a példákból érezhető, hogy a szám a változással, valami újnak a kezdetével hozható kapcsolatba. Ugyanakkor, – ahogy Jung is fogalmaz -, valami rejtettséget is magában foglal: Illés nem tudja pontosan, milyen feladatot fog kapni a Hóreben. Ez az Igeszakasz tehát annak a gondviselő Istennek az arcát tárja elénk, aki – ahogyan az egyik ifjúsági énekünkben megfogalmazzuk – utánunk fut: „jóságod fut utánam, s utolér engem… Jóságod nem hagy el, nem hagy el sosem” (Éneklem a te jóságodat). Amiképpen Isten a fogságba is követte népét (Ez 1-2), úgy megy utána Illésnek a pusztába is. De így „szalad” utánad és utánam is, hiszen azt ígérte, hogy velünk marad minden napon a világ végezetéig (Mt 28,20). Néha szokatlanul és felfoghatatlan feladatokkal bíz meg bennünket, és küld, hogy szóljuk szavainkkal és tetteinkkel, a Szentlelkének erejével, akaraterőnk megerősítésével az Ő nagyságos dolgait. Mi a te küldetésed? Milyen feladatot és megbízatást kaptál az Úrtól? Isten Szent Lelke által légy az Ő talpra állított, megerősített és áldott eszköze, aki a nehézségekben nemcsak szemlélője a történéseknek, hanem munkálkodik Isten dicsőségére és a közösség javára. Istennek mindig van ereje és kiapadhatatlan fantáziája ahhoz, hogy felsegítsen. Hiszed-é ezt? – tette fel a kérdést igehirdetése végén az esperes.

Az igehirdetést követően Csorvási Béla főgondnok is köszöntötte a presbitérium és a gyülekezet nevében a prefixváltó lelkipásztorát, majd a szeretetvendégségen folytatódott a derűs köszöntések sora. A lelkipásztor édesanyja elmesélte a születés körülményeit is.

Vasárnap az istentisztelet után a nőszövetség és még előtte szombaton az ifjak is köszöntötték a lelkipásztort, aki hálás, hogy egy ilyen közegben szolgálhatja Urát lassan fél évtizede.